TAMOP 3.3.10-A

Projekt időtartama: 2013. október 8 – 2014. december 8-ig



Indikátorok: 
Bevont tanulók száma: 36 fő
– Projekt keretében magtartott közösségépítő tevékenység: 20 db (erdei iskola, vándortábor, gyalogtúra 3 alk., jégpálya, rangos sportesemény, színházlátogatás 3 alk., filmklub 4 alk., konfliktuskezelő foglalkozás 3 alk., családi életre nevelés 3 alk.)
– Aktívan bevont együttműködő partnerek száma: 3 db (Bajai Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó, Bajai Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége, Eötvös József Főiskola)
– Projektbe bevont tanulók száma, akinek a tanulmányi eredménye javult a továbbtanulásban kulcsfontosságú tantárgyak körében: 29 fő
– Projektbe bevont tanulók száma, akik évfolyamismétlés nélkül haladnak tovább: 29 fő
– Projektbe bevont tanulók száma, akiknek igazolatlan mulasztása egy tanévben nem haladja meg a 250 órát: 35 fő
– Projektbe bevont tanulók közül felsőoktatásba jelentkezők száma 4 fő
– Projektbe bevont 11., 12., 13. évfolyamos diákok közül végzettséget, képzettséget szerzők száma 6 fő 

Kötelezően megvalósítandó tevékenységek:

1. Befogadó iskolai környezet kialakítása, hálózati tanulás segítése:
a. A célcsoportba tartózó tanulók iskolai sikerességét segítő befogadó szemléletet közvetítő, a tanulók szükségleteit figyelembe vevő, differenciáló pedagógiai módszerek alkalmazása.
b. Pedagógiai program átdolgozása, mely tükrözi az adott iskola által kifejezett, az egyéni tanulói igényekre reagáló újszerű tanulási útvonalat biztosító gyakorlat működtetését.
c. Intézmények közötti kapcsolatok megerősítése (pl. hospitáció, intézmény és óralátogatások – akár abban az iskolában, amelyben a tanuló tanult)valamint a hálózasítást erősítő tevékenységek (pl. együttműködési megállapodások alapján workshopok szervezése)
d. Együttműködő partnerek felkutatása és együttműködés kereteinek kialakítása és fenntartása
e. Tanulóbarát környezet kialakítása

2. Tanulmányi eredmény javítása, kiemelten a továbbtanulásban kulcsfontosságú tantárgyak körében
a. tanulók mentorálása,
b. bemeneti kompetencia vagy részképesség –mérésén alapuló egyéni fejlesztési tervek készítése és abban meghatározott feladatok mentén az előrehaladás rendszeres értékelése a fejlesztésben résztvevő tanulók vonatkozásában egyéni haladási naplók keretében
c. Alapkészség-fejlesztés, tantárgyi fejlesztés (közoktatási intézményben oktatott tantárgyak tekintetében), részképesség, kompetencia-fejlesztés (pl: szövegértés, szövegalkotás, matematikai, idegen-nyelvi és/vagy IKT kompetenciák fejlesztése, tanulás tanítása, önismeret, önértékelés, szociális kompetenciák) szükség esetén külső szaktanár bevonásával.

3. Igazolatlan hiányzások számának csökkentése a bevontak körében
a. Családdal való rendszeres kapcsolattartás támogatása (tanévenként legalább 3 alkalommal)

4. Közösség és kapcsolatépítő tevékenységek, valamint tanulási motivációt erősítő tevékenységek támogatása
a. Közösségépítő és kapcsolatépítést elősegítő tevékenységek tervezése diákoknak
b. Szülők bevonása, aktív részvételének ösztönzése, közösségi rendezvények szervezésével a továbbtanulás megtérülő jellegének tudatosítása: a szülők aktív bevonása a gyermekük felsőoktatási intézményének, OKJ-s képzésének választásába
c. felsőoktatásba való továbbtanulást támogató tevékenységek
i. a sikeres érettségi vizsga megszerzését támogató tevékenységek (pedagógiai, szaktárgyi többlettevékenység a kötelező óraszámon felül
ii. felsőoktatási intézmény által szervezett nyílt napon való részvétel
d. Pályaorientációs programok megvalósítása, együttműködés kialakítása munkaügyi központokkal a tanulók ismeretszerzése érdekében

5. További tevékenységek:
– Pedagógusok, mentorok felkészítése, szupervízionálása, rendszeres esetmegbeszélések a tanulók fejlesztésében részt vevő mentorok, 
pedagógusok és szükség szerint szakemberek részvételével,
– a projekt előrehaladásáról szóló szakmai beszámolók közzététele az intézmény internetes oldalán (min. 2 alkalommal: egy szer a projekt során egyszer pedig a végén) 

Berkó Rózsa 
Igazgatóhelyettes 
Projektmenedzser 

Pályázati előnyök hátrányos helyzetű fiatalok megsegítésére

Nagy lehetőséggel kezdte meg idei tanévét a bajai Szent László ÁMK. A városban egyedüliként megnyert egy az Új Széchenyi Terv keretében meghirdetett pályázatot, amely nem kevesebbet tűzött ki célként, mint hogy egy teljes tanéven keresztül komplex segítséget nyújt a középiskola hátrányos helyzetű tanulóinak. Olyan lehetőségekhez juttatva őket, amely sem az ő személyes, sem az intézmény normál működési rendjének kereteibe nem fértek volna bele. 

A 36 tanulót érintő átfogó program a TÁMOP előírásai szerint egyszerre öt területen nyújt támaszt a projektre jelentkező fiataloknak. Igyekszik megteremteni egy támogató és befogadó iskolai hálózatot, amelynek során tanár és diák közösen keresik meg az egyén tanulását legjobban segítő pedagógiai módszereket. Ezzel összefüggésben gondot fordít a tanulmányi eredmények javítására, különös tekintettel a továbbtanulásban kulcsfontosságú tantárgyaknál. Személyes odafigyeléssel és gondoskodással lehetőség szerint visszaszorítja a hiányzások, távolmaradások számát, ezzel teljes körűen integrálva a tanulót az oktatásban való eredményes részvételre. Természetesen nem maradhatnak el a személyiség-, és közösségépítő tevékenységek sem, amelyek nem csak a diákokat érintik, de közvetlen támogató környezetüket, a családjaikat is. Ezek a programok motivációt adhatnak az önérvényesítésben, a reális életcélok kitűzésében és elérésében. 

Az ötödik fejlesztési terület azokat a pedagógusokat érinti, akik a pályázat keretében személyes kapcsolatban állnak a tanulókkal. A program tervszerűen készíti fel őket a fiatalok mentorálására, a felmerülő krízishelyzetek megoldására, ezzel megvalósítva a segítő szükségszerű segítését annak érdekében, hogy a kitűzött eredményeket a diákok elérhessék. Olyan személyes kapcsolatok épülhetnek ez által tanár és diák között, amelyek túlmutatnak az iskola szigorú keretein, amelyek segítséget nyújthatnak a sérült családi háttérrel rendelkező fiataloknak. Az egy éves munka keretében több helyi együttműködő partner is részt vesz, úgy, mint például a Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó, akik a tanulók készségeihez és képességeihez igazítják az egyéni fejlesztési terveket. A szülőkkel való kapcsolattartás során is az a cél, hogy a család, mint együttműködő partner legyen jelen az egyén fejlesztése során, amelyben immár tanár, diák, szülő és szakértők közösen dolgoznak a tanuló fejlesztése érdekében. 

Ahhoz pedig, hogy mindez jókedvvel, belső örömmel történhessen, olyan közös programok „gondoskodnak”, mint erdei túra, színházlátogatás, élvonalbeli sportmérkőzésen szurkolás, filmklub, személyiségépítő tréningek. 

Így válik a Szent László ÁMK számára a tanulóival való munka inkább neveléssé, mint egyszerű oktatássá. 

Dely Géza 

A mentorálás, mint tanulássegítő módszer

A bajai Szent László ÁMK-ban évről-évre azzal szembesülünk, hogy sok tanulónknak szüksége lenne segítségre a hatékonyabb tanuláshoz. Nagyon jó módszer erre a diákmentorálás, amikor a tanár egyénileg foglalkozik a tanulóval. Nem egyszerű meghatározni, hogy ki is a mentor, mi is a feladata. Olyan ember, akire mindig lehet számítani. Akinek el lehet mondani bármit anélkül, hogy az elfogadása meginogna és tapasztalatai révén mindig akad néhány alternatív javaslata. Érdemes meghallgatni a véleményét. Fontos, hogy mit tart értékesnek, mit gondol a világról, az emberi kapcsolatokról. Egyszerűen összefoglalva egy példamutató, mintaadó felnőtt. 

Intézményünk a TÁMOP-3.3.10.A-12 projekt keretében „Hátrányos helyzetű tanulók középiskolai sikerességének elősegítése a bajai Szent László ÁMK-ban” címmel 36 diák mentorálását vállalta fel 14 hónapon keresztül. A program 2013 októberében indult és 2014 decemberében zárul. 

A projekt alapvető célja az, hogy elősegítsük diákjaink (mentoráltjaink) középiskolai tanulmányainak sikerességét, javítani szeretnénk tanulmányi eredményüket és eljuttatni őket a sikeres érettségi vizsgákig. 

A helyzetünk azért nem ilyen egyszerű. Sok helyről azt halljuk, hogy manapság érettségi és diploma nélkül semmit nem lehet kezdeni. Diákjaink nem a középiskolai tananyagban lévő tudást szeretnék megszerezni, nem is azt az oklevelet, amin az áll: érettségi bizonyítvány. Arra a lehetőségre vágynak, amit az érettségivel és a diplomával megszerezhetnek. Egy karrierre, egy sikeres életpályára, amelyhez az érettségit és a diplomát belépőjegynek gondolják. Gyakran nem tudják áttekinteni, hogy az általuk vágyott karriernek nem feltétele a diploma; az érettségi talán igen. Ennek a felismeréséhez segítségre van szükségük. 

A feladatunk – és egyben célunk is – tehát az, hogy tudatosabb, határozottabb, önmagát és a világot jobban ismerő, dönteni akaró és döntésre képes legyen az a fiatal, aki a mentoráltunk lett. Fontos, hogy merje és meg tudja tenni azt, amit eldöntött. Ebben a folyamatban tudja támogatni a mentor úgy, hogy közben ő maga is változik egy kicsit. A kapcsolat és a segítés által fejlődik, hiszen ugyanazon az úton jár, legfeljebb előrébb tart egy kicsit. 

Már a projekt elején éreztük, hogy nagyon nehéz dolog mentornak lenni. Néhány dolog gátol, sok minden azonban segít ebben. Munka közben a mentor megkedveli a mentoráltját, ami biztosítja az eredményességet. A kapcsolat egyre mélyebb lesz, a segítés a mentor számára rendkívül fontossá válik. Szeretné, ha a mentoráltja sikeres, kiegyensúlyozott, boldog legyen. És ha valami ennek ellentmond, akkor el is tud keseredni. A mentori munka mögött mindig nagyon szilárd értékrend kell hogy álljon. Minek alapján segítem valamihez a másik embert? Minek alapján állítom neki, hogy az egyik dologhoz tartania kell magát, míg a másikat lehetőség szerint kerülni kell? Valami jó, a másik dolog pedig rossz. A legbelső értékünk adja munkánk alapját. Diákjainknak nem lehet mellébeszélni, azonnal átlátnak rajtunk. Hiába prédikálok az egészséges életmódról, ha közben dohányzom; ugyanakkor nem kell sokat magyaráznom a rendszeres testmozgás előnyeit, ha egy kiránduláson hegymenetben csak a hátamat nézik. A mi egységes értékrendünk biztosítéka a katolikus iskola, a katolikus szellemben való nevelés. Ahhoz, hogy az alapértékeink igazán beépüljenek életünkbe, dolgoznunk is kell rajta. A diákoknak és a kollégáknak folyamatosan próbáljuk deklarálni értékeinket. Ugyanakkor jól tudjuk, hogy azok hamar elveszítik fontosságukat, ha nem keltjük életre újra és újra. A nehéz döntések alkalmával legtöbbször ezek az értékek adnak támaszt, útbaigazítást. 

A mentorórákon túl a tanulók közösségépítő, konfliktuskezelő, családi életre neveléssel kapcsolatos tréningen vesznek részt, szakemberek irányításával. A szabadidő hasznos eltöltésében segít a színházlátogatás, erdei túrák, erdei iskola, nyári tábor. A projektben vállalt program sikeres végrehajtásához belső és külső továbbképzést, esetmegbeszéléseket, tréningeket szervezünk. Ezek közös három pillére: önismeret, integrációs pedagógiai módszerek elsajátítása és a mentor munkájának elemei. Az első beszélgetés lebonyolításától kezdve a mentor adminisztratív teendőin keresztül a támogató környezetéig mindennel igyekszünk foglalkozni és támogatást nyújtani. 

Hajdók Róbert 
Igazgatóhelyettes 
szakmai vezető 

Konfliktuskezelési tréning

A mentor program lényege szerint segítenünk kell a nehézségekkel küzdő tanulóinkat problémáik feltárásában, megértésében, megoldásában annak érdekében, hogy ezáltal elérjék azt a tudás-, ill. képességszintet, amellyel valójában rendelkeznek. Így sikeresebbek lehetnek mind tanulmányikban, továbbtanulásukban, mind emberi kapcsolataikban. 

Az egyik fontos terület, amely korlátozza a diákot valós képességei kibontakoztatásában, azok a benne, ill. körülötte lévő konfliktusok. Ezek nem csak elterelik, de le is béklyózzák figyelmét, lelki-, szellemi energiáit, és nem a valós cél eléréséért dolgozik immár, hanem a konfliktus túléléséért. Az egyén sikere szempontjából tehát hangsúlyos, hogy ki, mennyi idő alatt és milyen eredménnyel képes megküzdeni azokat a frusztrációkat, amelyeket egy-egy konfliktus során elszenved. A megküzdésnek van egy módszertana, technikája, amely mindenki számára segítséget nyújthat, hogy a saját életét minél megnyugtatóbban “karban tartsa”. A konfliktuskezelő tréning során ezeket próbáltuk elsajátítani, felismerni, megérteni. 

A konfliktusokhoz kapcsolódó kérdéskörök, amiket vizsgáltunk: 
– Az életem mely területei azok, ahonnan a legtöbb, vagy legmélyebb konfliktusok érnek? (család, iskola, versenyhelyzetek, sport, emberi kapcsolatok, önértékelés) 
– Mi a megszokott viselkedési módom konfliktushelyzet esetén? 
(begubózás, támadás, belső őrlődés, másokon való feszültség-levezetés) 
– Milyen személyiség vagyok alaphelyzetben? 
(versengő, kompromisszum-kereső, megengedő, beletörődő, igazságkereső) 
– Hogyan képviselhetem magam jól egy-egy konfliktushelyzetben? 
(konfrontáló én-üzenet, empatizálás, önfeltárás, célkitűzés) 
– Milyen témák azok, amiket érzékenyen érintenek, mit veszek magamra, és abból valójában mennyi/mi szól nekem?
(a konfliktus önismereti megközelítése, mik a gyenge pontjaim, miért nem tudom elengedni a feszültségnek azt a részét, ami igazából nem is érint engem) 
Tréningünk során kb. 12 gyakorlat/feladatsor segítségével vizsgáltuk meg és próbáltuk ki az egyes technikákat, illetve ezek segítségével tártuk fel saját önismereti szálainkat is. 
A visszajelzések alapján a tanulók mindegyike eljutott egyfajta belátásig saját működésmódját illetően, szembesülni tudott legfontosabb konfliktusforrásaival, és meg tudott fogalmazni célkitűzéseket a jövőbeni sikeresebb önérvényesítésre. 

Tréning időpontja: 2014. november – december
Tréning időtartama: 3×3 alkalom (alkalmanként 2 óra)
Tréningen résztvevők száma: 36 tanuló


Dely Géza
mentálhigiénés szakember, pszichodramatista 

Erdei iskola program

TÁMOP 3.3.10.A-12-2013-0026 számú Hátrányos helyzetű tanulók középiskolai sikerességének elősegítése a bajai Szent László ÁMK-ban projekt keretében 2014. szeptember 22-25. között 36 mentorált diák és 4 kísérő tanár az Őrségi Nemzeti Park szervezésében az alábbiak szerinti 4 napos erdei iskola programon vett részt: 

1. nap (szeptember 22): 

Indulás 600-kor Bajáról, a 4 nap során szállást és étkezést biztosító Gatter Fogadóba (Szalafő, Templomszer 21.) 13:00-kor érkeztünk. A szállás elfoglalása és ebéd után a Nemzeti Park szakemberével 15:00-kor találkoztunk a Harmatfű Természetvédelmi Központban (Őriszentpéter, Siskaszer 26/a), ahol fél órás előadást hallgattunk meg a terület kultúrtörténeti és természeti értékeiről. A folytatásban vezetőnk előbb az őriszentpéteri Árpád-kori templomot, majd a közelében lévő középkori téglaégetőt mutatta be, végül innen a 3,8 kilométeres Szala menti tanösvényen gyalog tértünk vissza Szalafőre. Útközben szakszerű tájékoztatót kaptunk a Szala patak és a környező területek élővilágáról, erdő-, vad- és gyepgazdálkodásáról. A Gatter Fogadóban elfogyasztott vacsora és a nap értékelése után ismertetésre került a következő nap programja, majd csapatépítő tréning és szabadprogram következett. 

2. nap (szeptember 23): 

Ezt a napot a Nemzeti Park ornitológusa vezetésével Kondorfa település határában madarászprogrammal kezdtük: a legelő és a cserjés rész találkozásánál felállított függönyhálókat ellenőrizve gyűjtöttük be a madarakat. A kiindulási pontra visszaérkezve végeztük el a fogott példányok vizsgálatát, az adatok feljegyzését, majd a gyűrűzést, végül a tudománnyal egész életükre elköteleződött madarakat szabadon engedtük. A folytatásban Magyarszombatfára utaztunk, ahol először Tóth János fazekas, népi iparművész műhelyében ismerkedtünk meg mestersége alapfogásaival, munkáinak formakincsével és bemutató korongozás közben egy tál elkészítésének menetével. Ugyanezen a településen az Őrségi Vadászati Kiállítást a helyi vadásztársaság vezetőjének kalauzolásával tekintettük meg, miközben képet kaptunk az ember-természet kapcsolatról és megismertük az Őrség élővilágát. A nap következő részében Velemérre utaztunk, először a hazai szinten építészeti megoldásaival is különlegességnek számító Árpád-kori templomot tekintettük meg. Innen a településen átvezető 3,5 kilométer hosszúságú Sárgaliliom tanösvényen folytattuk utunkat: vezetőnk először a helyi népi lakóházakat, pajtákat, istállókat mutatta be, majd a terepre érve a nedves rétek és kaszáló gyümölcsösök élővilágával ismerkedtünk. Zárásként a helyi mesterek ácsolta, fa zsindellyel fedett gödörházi haranglábat néztük meg. Szalafőre visszatérve vacsora, a napi program értékelése, a következő napi tervek ismertetése, csapatépítés és szabad program következett. 

3. nap (szeptember 24): 

8:30-kor indultunk Kőszegre, ahol először városnézésen vettünk részt, majd ebéd következett. A köszegi Chernel-kertnél 13:00-kor találkoztunk helyi túravezetőnkkel. Busszal a Kőszegi-hegység Hörmann-forrás parkolójáig utaztunk, innen 2 kilométeres tanösvényen gyalog indultunk a terület legmagasabb pontját jelentő Írottkő-csúcshoz. A magyar-osztrák határon álló kilátó legmagasabb pontjáról egyedülálló látvány nyílik mindkét országra. Erdei iskola programunkra visszatekintve mindenképpen több szempontból nézve is itt voltunk a négy nap „csúcsán”: az általunk bejárt vidék legmagasabb pontján jártunk, csoportunk mentálisan nagyon jól érezte magát és tartott össze, az országhatár lehetőséget adott a történelmi és jelenlegi országhatárok közötti Magyarország viszonyainak érzékeltetésére, valamint itt már formálódott-látszódott az eseménysorozat pozitív formáló hatásának pedagógiai hatása-végeredménye. A buszparkolóhoz történő visszatérés és nagyjából fél órás utazás után a kőszegi Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpontban a hegység élővilágával, a Chernel Istvánról elnevezett kertben a tájra jellemző botanikai ritkaságokat és a menhelyen gondozott madarakkal ismerkedtünk meg. Végül visszautaztunk Szalafőre, ahol a szokásos rutin következett: vacsora, a napi tapasztalatok megbeszélése, a következő nap programjának ismertetése, csapatépítés és szabad program. 

4. nap (szeptember 25): 

8:30-kor indultunk Szalafő-Pityerszerre. Ottani programjaink: az Őrségi Népi Műemlékegyüttes megtekintése és a korongozás lehetőséget adtak a vidék egykori és napjainkra megőrzött életének megismrésére. Ebéd 12:00 órakor a Gatter Fogadóban, indulás 13:00 órakor Bajára, ahová 18:00 órakor érkeztünk meg. 

Dr. Nebojszki László 
Mentortanár 

Beszámoló a mentorprogramban résztvevőknek tartott Családi Életre Nevelés programról

1. csoport (a 2013/14-es tanév végzős mentoráltjai) 

Időpont: 

Foglalkozásvezetők: Sivák Szilvia és Tarnay Péter 

TÉMA: Karrier, életvezetés 

1. alkalom: ráhangolódás, ismerkedés saját sikerélmények, elért eredmények felismerése, megerősítése döntéseink és hatásuk feltérképezése egy felolvasott történet alapján 

2. alkalom: ráhangolódás hogyan valósul meg a sikeres életvezetés (reális cél, tervezés, tudatos lépések, segítők) a sikeres életvezetéshez szükséges legfontosabb értékek feltárása, értéklicit 

3. alkalom: ráhangolódás mire jó egy nehéz helyzet győztes vesztes hozzáállás összegzés, tanulságok megfogalmazása 

A végzős korosztály elég érett ahhoz, hogy ilyen komoly témával merjünk foglalkozni. Nyitottak, aktívak és érdeklődők voltak mindhárom alkalommal. Nehezen tudták felidézni saját sikereiket, de a feladatok segítségével felszínre hozott gondolatok nem csak meglepték őket, hanem pozitív energiákat is adtak számukra. 

Különösen kedvelték az értéklicit feladatot, amelyben egyfajta verseny alakult ki a sikeres életvezetéshez szükséges legfontosabb értékekért. Saját maguk számára is meglepő volt az az öröm vagy csalódottság, amelyet egyes értékek birtoklása vagy mások elvesztése okozott. Megrendítő volt számukra az a feladat, amelyben a szemük bekötésével azt a helyzetet próbáltuk szimulálni, amikor életünk egy rossz döntés következtében mélypontra kerül. 

A diákok többsége az utolsó alkalom lezárásakor azt fogalmazta meg, hogy egyrészt önmagáról tanult meg a feladatok során fontos dolgokat, másrészt a többiek által megfogalmazott gondolatok szélesítették látókörüket a téma kapcsán. 

2. csoport (a 2014/15-ös tanév 9-10. évfolyamos mentoráltjai) 

Időpont: 

Foglalkozásvezetők: Hornyák Gabriella és Tarnay Péter 

TÉMA: Szeretetnyelvek 

1. alkalom: ráhangolódás, ismerkedés beszélgetés a szeretet kifejezésének fontosságáról és módjairól az öt szeretetnyelv megismerése 

2. alkalom: ráhangolódás a szeretetnyelvek felidézése saját és környezetünk szeretetnyelvének feltárása 

3. alkalom: szeretetnyelvek felismerése szituációkban és filmrészletekben összegzés, tanulságok megfogalmazása 

A szeretetnyelvek témaköre hálás feladat, hiszen a diákok mindennapjaiban megjelenő, sőt aktívan jelen lévő érzésvilág megnyilvánulásait tárja fel. Már a ráhangolódás során is meglepően nyitottan, őszintén nyilvánultak meg társaik és a foglalkozásvezetők előtt. 

A diákok többsége meglepődött és elgondolkodott azon, hogy a teszten egészen más lett a domináns szeretetnyelve, mint amire először gondolt. Többen nyíltan beszéltek arról, hogy a családi körben leginkább használt szeretetnyelv mennyire nem az, amire ők igazán vágynak. 

A 3. alkalomra a diákok eljutottak arra a szintre, hogy a filmrészletben könnyedén felismerték mind az öt szeretetnyelv megnyilvánulását, így jutott időnk a film történelmi vonatkozásainak megbeszélésére is. 

Az utolsó alaklom végén a diákok arról számoltak be, hogy a foglalkozások feladatainak segítségével könnyebben fejezik ki érzelmeiket mások felé, és könnyebben fogadják el mások közeledését. 

3. csoport (a 2014/15-ös tanév 11-12. évfolyamos mentoráltjai) 

Időpont: 

Foglalkozásvezetők: Hornyák Gabriella és Tarnay Péter 

TÉMA: Karrier, életvezetés 

1. alkalom: ráhangolódás, ismerkedés saját sikerélmények, elért eredmények felismerése, megerősítése döntéseink és hatásuk feltérképezése egy felolvasott történet alapján 

2. alkalom: ráhangolódás hogyan valósul meg a sikeres életvezetés (reális cél, tervezés, tudatos lépések, segítők) a sikeres életvezetéshez szükséges legfontosabb értékek feltárása, értéklicit 

3. alkalom: ráhangolódás mire jó egy nehéz helyzet győztes vesztes hozzáállás összegzés, tanulságok megfogalmazása 

Bár a téma és a feladatok nagyrészt megegyeztek az 1. csoportéval, mégis izgalmas volt végigkísérni egy új diákcsoport útját, melyen felismeri saját sikereit, értékeit. Ennek a csoportnak érdekessége volt, hogy a végzős diákokhoz 11.-évfolyamos tanulók is csatlakoztak, akik életútjuk más pontján tartva szembesültek a 12.-esek aktuális problémáival. Ez a helyzet lehetőséget teremtett arra, hogy a két évfolyam képviselői között egyfajta segítségkérő-tanácsadó kommunikációs szituáció alakuljon ki. 

Rájuk is hasonló hatással volt az értéklicit és a „mire jó egy nehéz helyzet” feladat, mint az első csoportra. A 11.-esek visszajelzéseiből megtudtuk, hogy a foglalkozások hatására tudatosabban és határozottabban gondolkodnak életvezetési stratégiájukról. 

Tarnay Péter 
Mentortanár 

Beszámoló a nyári táborról

2014. június 30-án, hétfőn indult útnak a negyven főből (36 tanuló és négy kísérő pedagógus) álló csapat, hogy kerékpárral megkerülje a Balatont a TÁMOP 3.3.10 Hátrányos helyzetű tanulók középiskolai sikerességének elősegítése a bajai Szent László ÁMK-ban elnevezésű projekt keretein belül. A program elsődleges célja az volt, hogy a pályázatban részt vevő tanulók tanév közben, az egyéb rendezvényeken kialakult csapatszellemét megerősítsük, jelentős sportteljesítményt hajtsunk végre, a Balaton környéke – mint Magyarország kiemelt turisztikai célpontja – kulturális nevezetességeit felkeressük, kössük azokat az iskolai tanulmányokhoz, illetve egy olyan programot állítsunk össze, amely megvalósítása a tanulóink és családjaik hátrányos helyzete miatt egyébként megvalósíthatatlan, elérhetetlen számukra – így szerettünk volna felejthetetlen élményt szerezni a pályázat keretein belül mentorált diákok számára. 

Az első napon autóbusszal utaztunk Siófokig, a kerékpárokat teherautón szállítottuk. A Balaton-parthoz közeledve szakadó eső fogadott bennünket, de ez nem szegte a kis csapat kedvét, mindenkinek volt megfelelő védőöltözéke. Első megállónk Balatonakarattyán volt, ahol egy part menti büfében ebédeltünk, majd a balatonfűzfői kalandpark következett, ahol kipróbálhattuk fizikai állóképességünket, bátorságunkat, ügyességünket a drótkötélpályán, az íjászatban vagy felüdülésként, pihenésként a bobozásban. A balatonalmádi szállásunkig már nehéz volt a tekerés a dimbes- dombos vidéken, de a hotel kényelme, kulturáltsága, a finom vacsora és az esti közös játék feledtette a nap fárasztó voltát. 

Kedden bőséges reggeli után indultunk útnak. Első megállónk Balatonfüreden volt, a belvárosi sétányon frissítettük fel magunkat. Majd a tihanyi bencés apátságot látogattuk meg, az épület, az altemplom, a híres nyelvemlékünk megtekintése után a kilátóból nyíló panorámában gyönyörködhettünk. Az örvényesi strandon ebédeltünk, fürödtünk, röplabdameccset játszottak az energikusabbak, majd Zánka felé vettük az irányt. Az Új Nemzedék Üdülőközpont egy a hetvenes- nyolcvanas évek óta változatlanul álló épületében szállásoltak el minket. Este a közös játék, beszélgetés során hajdani úttörőélményeinket elevenítettük fel – a felnőttek nosztalgiáztak, a diákok ámulva hallgatták a régi idők felelevenítését. 

A harmadik napon a Badacsony lenyűgöző látványa kísért bennünket, a hegy szoknyáján haladtunk végig. Földrajzi- földtani érdekességeket beszéltünk meg a pihenőhelyen. Szigligeten a vár látványa több száz évvel visszarepített minket a történelemben, a varázslatos környezetben még mindig volt energiánk megmászni a magaslatokat. A falu strandján késői ebéd, majd hatalmas fürdőzés következett, ezen a napon volt először igazán jó idő, kellemes vízhőmérséklet. Este egy gyenesdiási motel barátságos szobái és udvara, társalgója várt bennünket, kiválóan alkalmas volt a hely a nap élményeinek megbeszéléséhez. Csütörtökre egy „pihenőnapot” terveztünk, de persze ez sem jelentett tétlenséget: két részre oszlott a csoport, választani lehetett a Csodabogyós barlang embert próbáló barlangi túrája és a tapolcai Tavasbarlang kissé könnyedebb programja között. Az előbbi csoport ezen a napon is biciklizett, a többiek vonattal utaztak. Mindkét társaság hatalmas élményekkel tért vissza, strandolásra is jutott még idő, este pedig fényképes élménybeszámolót tartottunk, hogy mindenki részesülhessen a másik programból is – legalább képek, sztorik segítségével. 

Az ötödik napon rövid tekerés után Keszthelyre érkeztünk, a Festetich kastélyt idegenvezetővel jártuk be, lenyűgöző látványosság volt. Majd következett a leghosszabb megteendő napi táv Balatonszemesig, de ez már könnyű, sík terep volt, igen jól haladtunk, meg kellőképpen meg is edződött már mindenki a megelőző napokon. Egy nagyon kellemes strandon ebédeltünk, pihentünk és fürödtünk. A Hotel Lelle vacsorája pazar volt, a szobák már kevésbé, de ez nem szegte kedvünket. Táborzáró kört tartottunk, videóra vettük a beszélgetést, meghitt hangulatban telt el az utolsó együtt töltött este. Szombaton már csak viszonylag rövid távot kellett megtennünk Siófokig, Balatonszárszón az interaktív József Attila múzeumot is megtekintettük. Siófokra érve még egy utolsó hatalmas fürdés következett, majd a hazautazás. 

Úgy gondolom, minden résztvevő számára, tanárnak – diáknak egyaránt szép és maradandó élményt adott ez a táborozás. Ez volt a program leghosszabb rendezvénye, volt idő és lehetőség bőven arra, hogy igazi közösséggé kovácsolódjon a csapat. Felemelő élmény volt részese lenni annak, hogy a közös cél megvalósítása érdekében mindenki mindent megtett, leküzdöttük a nehézségeket, átlendültünk a holtpontokon, együtt örültünk mindannak, amit láttunk és átéltünk. 

Wetzlné Sánta Franciska 
Mentortanár 

Projektzárás

Szeretettel köszöntöm Önöket! 

Majdnem napra pontosan két évvel ezelőtt fejeztük be ennek a pályázatnak a megírását. Nagyon nehezen indult a dolog, mert több pályázatíró cég elutasított bennünket. De igazgató úr gyorsan elhitette velünk, hogy mi jobbak vagyunk náluk, így magunk vágtunk bele a munkába. Költségvetés, szakmai program, esélyegyenlőség, fenntarthatóság, indikátorok… ezek voltak a leggyakrabban használt szavak azokban a hetekben. Meg a „nem csinálom tovább”, „minek kezdtünk bele”… de ezeket már elfelejtettük. 

2013. október elején Rózsa azzal fogadott a folyosón, hogy „Ön nyert”, és mindjárt azzal folytatta, hogy egy „csomó munkát”! Támogatást kapott a pályázatunk és 2013. október 8-án elkezdhettük azt a munkát, amiről egyenlőre még kevés fogalmunk volt. A projekt alapvető céljával tisztában voltunk: segítsük diákjaink (mentoráltjaink) középiskolai tanulmányainak sikerességét, javítsuk tanulmányi eredményüket és juttassuk el őket a sikeres érettségi vizsgáig. Hamar kiderült, hogy a helyzet azért ettől sokkal bonyolultabb. 

Kezdem azzal, hogy az információ szabadsága néhány év alatt elsöpörte a hagyományos tanár-diák kapcsolatot. A kérdés nem az, hogyan állítsuk meg az egyébként megállíthatatlan folyamatot, hanem az, hogy ebben a megváltozott helyzetben egy tanár (egy mentor) hogyan szerezheti vissza és tarthatja meg diákjai tiszteletét. A megoldás nem egy modern technológiai találmány, hanem egy ősi módszer: a kapcsolatok, kapcsolatépítés. A tanítás és esetünkben a mentorálás minőségét nagyon nagy mértékben az emberi kapcsolatok határozzák meg. A mentortanár és a diák között a kapcsolat ugyanolyan apró hétköznapi helyzeteken múlik, mint minden más az életben: tudunk-e megbocsájtani? tudunk-e bocsánatot kérni? tudunk-e dicsérni? képesek vagyunk-e a másikra figyelni? Mi mindannyian tanárok nagyon szeretnénk azt, hogy a mai fiatal generáció tiszteljen bennünket, viszont nekünk is meg kell tanulnunk tisztelni őket, elismerni erősségeiket. Ha hibázunk, tudjuk elismerni tévedéseinket, tudnunk kell bocsánatot kérni, mi sem vagyunk tökéletesek. A mentori munka a tanár-diák kölcsönös interakciójából áll (vagy kellene állnia), amely kapcsolatban mindkét fél tanul és tanít: a diák készségeket, képességeket sajátít el, a pedagógus a diák visszajelzései alapján folyamatosan javítja módszereit, kommunikációját. Ez a partneri viszony mindkét fél számára előnyösen működik, működött. 

A projekt alatt sokszor szembesültünk azzal, hogy diákjainknak nehézséget okoz az ismeretek lineáris feldolgozása, a folyamatos koncentráció. Egyszerre több dologra figyelnek, türelmetlenebbek. Nehezen követik az elméleti levezetéseket, inkább a gyakorlati példa fontos számukra. A hagyományos könyvből olvasás és a szövegértés komoly figyelmet igényel és egyáltalán nem gyors folyamat, ami diákjaink számára ma már egyáltalán nem vonzó. Mindent gyorsan és azonnal akarnak, rögtön látni szeretnék munkájuk eredményét, azonnali visszacsatolásra van szükségük. 

Kollégáim nagyon hamar megértették ezen kiinduló problémák lényegét és a mentori munka a külső és belső továbbképzések tapasztalataival, egymást folyamatosan segítve kezdődött meg. Már a kezdetektől igazodtunk a diákok megváltozott igényeihez, hiszen ezeket a kognitív folyamatokat nem hagyhattuk figyelmen kívül. A készségek, képességek fejlesztése mellett a diákban felmerülő kérdések, érzések azonnali megvitatására volt lehetőség, így lett igazán hatékony a mentorálásunk. 

A projekt megvalósítása a közösségépítő programokkal lett kerek egész. Mindenki szívesen gondol vissza legalább egyre, hogy …”de jó is volt!” Ezeknek a célja az volt, hogy diákjaink egész személyisége fejlődjön, az élményszerzés motivációjával, önértékelési gyakorlat és empatikus társas kapcsolatok jelenlétében. Lehetőséget teremtettünk arra, hogy tanulóink tartalmasan töltsék el szabadidejüket, valamint jobban figyeljenek egymásra. 

Az eredményekről: a pályázat keretében összesen 45 hátrányos helyzetű tanuló mentorálása folyt 1,5 éven keresztül. A képességfejlesztéshez olyan területeket választottunk (olvasási készség, szövegértés, rendszerező képessé, kombinatív képesség, induktív és deduktív gondolkodás, szöveges feladat és problémamegoldó képesség, törtek, százalékszámítás, motiváció), melyek meghatározóak az iskolai tanulásban, annak sikerességében. A projekt alatt 3 független mérést végeztünk, amelyeknél fontos szempontnak tartottuk azt, hogy legyen külső viszonyítási pont, vagyis országos adat a tesztek eredményeiből, így az iskolában kapott tanulói adatokat ehhez viszonyítva tudtuk nézni. 

Az első mérést 2013 őszén végeztük el. A mérésről, a módszerekről, készségekről és képességekről, a mérésre épülő fejlesztésről előadások formájában kaptunk felkészítést, közösen elkészítettük az egyéni fejlesztési terveket, majd ezek alapján a mentortanárok elkezdték a fejlesztő munkát a kiválasztott diákokkal. A bemeneti mérés eredményei jól mutatták, hogy a pályázatba bevont hátrányos helyzetű tanulók a mért képességek tekintetében jócskán elmaradtak az országos átlagtól, volt mit tennünk. 2014 tavaszán végeztünk egy követő mérést annak érdekében, hogy aktualizálni tudjuk a fejlesztési naplókat, meg tudjuk határozni a fejlesztendő területeket a hangsúlyok átrendezésével. Az utómérésre 2015 januárjában került sor. Az eredményekből jól látszik, hogy a befektetett munkánk megtérült, a tanulók majdnem minden képességterületén szignifikáns fejlődést mutatnak. A kombinatív képesség tekintetében több tanuló további fejlesztésre szorul. A tanulási motivációban sem mutatkozott fejlődés, de szakirodalmi adatokból tudjuk, hogy a közoktatásban eltöltött évek előrehaladtával csökken a tanulási motiváció, ami nem csupán magyar sajátosság, hanem más országokban is hasonló tendencia mutatkozik. 

Összegezve megállapítható, hogy azok a hátrányos helyzetű tanulók, akik bekerültek a pályázatba, és fejlesztésen vettek részt annak érdekében, hogy a középiskolai tanulmányaik sikeresebbek, eredményesebbek legyenek, jelentős mértékben fejlődtek azon képességekben, melyek erősen meghatározzák a tanulásban való előmenetelüket. Köszönhető ez nagyrész a fejlesztést végző pedagógusok áldozatos munkájának, jó szakmai felkészültségének és a fejlődni vágyó, a pályázatban részt vevő tanulóknak. 

A munka azonban itt nem állhat meg, a megszerzett tudást, módszertani ismereteket tovább kell vinni, be kell épülnie mindennapi munkánkba. Ehhez kívánok mindenkinek erőt, kitartást és sok jó élményt. 

Köszönöm a figyelmet! 

Hajdók Róbert 
Igazgatóhelyettes 
szakmai vezető

Az oldal tetejére