intézményünk története

Szent László

Iskolánk a Szent László ÁMK sok magyar intézményhez hasonlóan igen komoly múlttal és mélyen gyökerező hagyományokkal rendelkezik. A teljesebb kép kedvéért röviden összeállítottuk a múltunk jelentősebb állomásait.

Baja városának olyan intézménye vagyunk, amely több mint 140 éves fennállása alatt – a bekövetkező gazdasági-társadalmi-politikai irányvonalak miatt – a legtöbbet változott belső tartalmi szerkezetét, formáját, képzését illetően.

A múlt században alapított iskolának az 1989-es rendszerváltáshoz kapcsolódóan nyílt lehetősége eredeti célkitűzéseihez visszatérni. A sok és kényszerű változás ellenére azonban pont ez az iskola volt képes megőrizni a máig is korszerűnek mondható szeretetteljes, a szülők és a gyermekek érdekeit szem előtt tartó személyiségformáló beállítódását.

1860.szeptember 12
Megtelepedtek Kalocsán a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek, a tanítórend első főnöknője Franz Mária Terézia volt.
1860.szeptember 12
1863
Latinovits Aurélia végrendeletében 4.500,-Ft-ot hagyományozott a Baján létesítendő zárdaiskola céljaira.
1863
1868.május 2.
Adakozásra felhívó röpiratot nyomtattak Baján az iskolaépítés céljaira
1868.május 2.
1870.május 4.
Megtörtént az ünnepélyes alapkőletétel.
1870.május 4.
1870.október 23.
Haynald Lajos kalocsai bíboros érsek felszentelte az új iskolát.
1870.október 23.
1873-1894.
Sor került az iskolabővítésre Császka György kalocsai érsek alapítványából.
1873-1894.
1903.
Polgári leányiskolai osztály indult.
1903.
1917.
Internátussal bővült az intézet.
1917.
1928.
Újabb építkezés kezdődött a polgári iskola zsúfoltságának megszüntetésére.
1928.
1929.szeptember 5.
Megnyílt a tanítóképző intézet
1929.szeptember 5.
1933-1934.
Elkészült a zárdakápolna és az elemi gyakorlóiskola.
1933-1934.
1944. december 19.
Hadikórház céljaira a szovjet katonai parancsnokság lefoglalta az épületet.
1944. december 19.
1945. augusztus 1.
A rend visszakapta a feldúlt intézményt.
1945. augusztus 1.
1948. június 23.
A zárda és az iskola elválasztásával államosították az intézményt. Új elnevezése: Állami Leánylíceum és Tanítóképző.
1948. június 23.
1953.
Nem indítottak több tanítóképzős osztályt.
1953.
1954.
A képzős osztályok helyét leánygimnázium foglalta el.
1954.
1958. május 17.
Az iskola új neve Tóth Kálmán Leánygimnázium.
1958. május 17.
1962.
Elkezdődött a vízügyi szakképzés.
1962.
1963.
Az iskola épülete 6 tanteremmel bővült ("új épület"). Az iskola új neve: Tóth Kálmán Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola.
1963.
1979.
Elkezdődött a gépszerelő szakközépiskolai képzés.
1979.
1982.
Megszűnt a gimnáziumi képzés. Az iskola új neve: Tóth Kálmán Építőgépszerelő - és Karbantartó, Vízépítési és Vízgazdálkodási Szakközépiskola.
1982.
1982. szeptember
A Herman Ottó Kollégium - önkormányzati döntés alapján - a középiskolával integrálódott és beköltözött a volt leánykollégium épületébe.
1982. szeptember
1985.
A DVCS mellett elkészült az intézmény új gyakorlóbázisa, megkezdődött a vízügyi technikusképzés.
1985.
1986.
Az építőgépész ágazaton is megindult a technikus képzés. Az iskola új neve: Tóth Kálmán Szakközépiskola .
1986.
1991. szeptember
Újból megindult a gimnáziumi tanítás egy osztályban.
1991. szeptember
1992.
A szakközépiskolai osztályok mellett a gimnáziumban is párhuzamos osztályokban folyik a tanítás.
1992.
1992.
Baján a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Bajai csoportja keresztény óvodát és általános iskolát alapított.
1992.
1993.
Környezetvédelmi-vízgazdálkodási és közlekedési szakmacsoportos világbanki képzési modellt követő lett a szakközépiskolai egység.
1993.
1994.
Sikeres pályázat eredményeként a világbanki képzési modell teljessé vált.
1994.
1995.
Az iskola megünnepelte alapításának 125. évfordulóját.
1995.
1995. december
A Ciszterci, és a Kalocsai Iskolanővérek Rendje, valamint Baja Város Önkormányzata között megállapodás jött létre a volt egyházi iskolák visszaadása és működtetése ügyében. A két rend a KÉSZ-re bízta az iskola fenntartási jogot.
1995. december
1996.
A Szent László Általános Művelődési Központ a Tóth Kálmán Gimnázium és Szakközépiskola jogutód intézményeként megkezdte működését. Intézményegységei: keresztény óvoda, keresztény általános iskola, nyolc és négyévfolyamos gimnázium, környezetvédelmi és vízügyi szakközépiskola. A Herman Ottó Kollégium jelenleg még önkormányzati fenntartású intézménye marad a megszűnő Tóth Kálmán Gimnázium és Szakközépiskolának. A közlekedési szakmacsoporton belüli gépész képzés Baja város Önkormányzatának döntésével átkerül a Jelky András Szakképző Intézménybe.
1996.
1999. augusztus 1.
A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata vette át a Keresztény Értelmiségiek Szövetségétől az iskola fenntartási jogát.
1999. augusztus 1.
1999. június
Az utolsó Tóth Kálmános gimnáziumi és vízügyi osztályok érettségije.
1999. június
2000. június
Először tesznek érettségi vizsgát a Szent Lászlós osztályok.
2000. június
2001. szeptember
A Türr István Sportcsarnok (Pázmány P. u). a Ciszterci Rend tulajdonát képezi. A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata kezelésébe kerül.
2001. szeptember
2000. szeptember
Millenniumi rendezvénysorozat az iskola névadójának tiszteletére.
2000. szeptember
2004. május
Elballagtak a nyolcévfolyamos gimnázium első végzősei.
2004. május
2005. szeptember
Tarján Levente igazgató urat Keresztes József váltotta az igazgatói székben.
2005. szeptember
2005. október19-22.
Az intézmény megünnepelte fennállásának 135. évfordulóját.
2005. október19-22.

A polgári leányiskolától a tanítóképzőig (1903-1929)

Az iskola az új nyomvonalon haladt a háború végéig annak ellenére, hogy a szerb katonai megszállás mély nyomokat hagyott. Trianon szerint Baja városa Magyarországnak jutott s jelentőségét megnövelte az, hogy Bács-Bodrog vármegye székhelye lett. A béke éveiben 1920 és 1925 között az iskola növendékeinek a száma megduplázódott. A középfokú leánynevelést az 1926. évi XXIV. tc. rendezte, ezzel új életlehetőséget adva a képzésnek. 1928-ra újabb építkezés indul, amely négy tantermet, rajztermet, tornatermet és új óvodát alakított ki. 1929-ben megnyílt a római katolikus felekezeti tanítóképző intézet.

A tanítóképzőtől az iskolák államosításáig (1929 – 1948)

A tanulók létszáma tovább emelkedett, de a gazdasági válság közepette igen nehéz volt az intézmény fenntartása, fejlesztése. Mégis új kápolna és lakószárny építésébe fogtak bele 1930-ban.
A ma már csak képen látható kápolna alapterülete 355 m2, a kórus pedig 98 m2 volt, így 1500 tanulót volt képes befogadni. 1944 az intézet történetének legviharosabb éve volt. A háborús események miatt már áprilisban kiadták a bizonyítványokat. A nővérek a nevelés helyett szociális tevékenységet folytattak. Az épületben katonai kórházat alakítottak ki. Szeptemberben igen terhes időben, de megindult az új tanév. A front közeledtével és a fokozódó bombázások miatt a diákok sorra hazamentek, a tanítás október 10-én leállt. A bevonuló oroszok is katonai kórházat telepítettek az épületbe.

 A szovjet parancsnokság 1945. augusztus 1-én adta vissza a rendnek az iskola épületét, megindult a tanítás. 1948-ban az államosítási törvényt megszavazta az országgyűlés és egy hónapon belül megtörtént az állami tulajdonba vétel. A nővérek közül senki sem vállalt állást állami iskolában.
Az idő előrehaladtával igen megfogyatkozott az egykorú szemtanúk sora. Az alábbiakban közöljük a Szalma Sándornéval 1999. március 17-én készült riport ideillő részleteit:
“1948-ban végeztünk, pont az államosítás idején, ez azért érdekes, mert mi voltunk az utolsó osztály, akik még az apácáknál végeztünk. Magáról az államosításról akkor nem igen hallottunk, mert az ember akkor fiatal volt és a képesítőre készült és akkor a politika különösebben nem érdekelte.
Amikor persze megtudtuk, hogy mi fog történni és már jövőre nem apácák fognak tanítani, akkor nem volt közömbös, sírtunk, misére mentünk, imádkoztunk, hogy ez ne forduljon elő, mert akkor az embert így nevelték. 

Ha sokat vagy egyáltalán köszönhetünk valami szépet, jót, nemeset, akkor azt nekik köszönhettük. … Ahogyan végeztünk nem kaphattam állást. … Az államosítás idején a nyáron volt egy nagy fogadás a zárdában, Mindszenty járt itt, és akkor nagy ebéd volt, elhívták és akkor terjedt el a hír, hogy most ennek az ügyében kérik Őt, mert hogy államosítják az iskolát, … a ciszterci rendházban volt a nagy tárgyalás. …
A tanári kar sorsáról keveset tudok, legtöbbet Gajdán Olgáról, a híres karnagyról, aki osztályfőnököm volt. Sehol nem kapott állást, a végén egy-két év után Kiskunhalason taníthatott. Öregkorában hazajött Bajára és itt is halt meg a bajai kórházban.
Nem kaptak állást, de nem csak Ő volt az egyetlen, hanem a többi sem. Volt akik megmaradtak apácának, mert megmaradt egy iskola valahol az országban, az idősebbek pedig az otthonba kerültek Püspökszentlászlóra, vagy kivetkőzve próbáltak különböző állásokat. Nagyon sajnáltuk őket, mert nagyon jól tanítottak, fegyelmeztek, ott rend volt, szép volt, szóval annyi sok mindenre volt időnk.”

Szent lászló Ámk

Kapcsolat

6500, Baja Katona J. u. 3.

Tel.:79/523-770

amk@sztlaszlo.hu

Scroll to Top