Belső Vizsgák

Tanulmányok alatti vizsga

1. A vizsga fajtái, vizsgára kötelezettek:

– osztályozó vizsga

osztályozó vizsgát tesz az a tanuló,

 akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és nem osztályozható, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.(a tanuló csak eredményes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamon),

 akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át – a szakképzési évfolyamon a szakmai elméleti és gyakorlati órák 20%-át- meghaladta és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 20.§ 6. bek.),

 szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a nevelőtestület – a gyakorlati képzés szervezőjének [közoktatási törvény 42. § (3) bek.] egyetértésével – engedélyezte,

 aki vendégtanuló,  aki rendszeres iskolába járás alól felmentett.

 A rendszeres iskolába járás alóli felmentés legfeljebb egy tanévre szól. A tanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot.

 aki átvétellel tanulói jogviszonyt létesít és eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott.

– különbözeti vizsga

különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki

 tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét,

 eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb évfolyamra jelentkezik,

 aki tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja folytatni.

– javítóvizsga

javítóvizsgát tesz az a tanuló,

 aki tanév végén elégtelen osztályzatot kapott,

 aki osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, ill. az előírt időpontig nem tette le,

 aki az osztályozó vizsga követelményeinek nem felelt meg.

– pótlóvizsga

 a tanulmányok alatti pótlóvizsgán vehet részt az a tanuló, aki neki fel nem róható ok miatt nem tudott osztályozó vagy javítóvizsgát tenni.

– modulvizsga

 a modulzáró vizsga szakmai és vizsgakövetelményekben a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként előírt, a szakképzést folytató intézmény által megszervezett vizsga, olyan kompetenciamérés, amellyel az intézmény meggyőződik arról, hogy a képzésben résztvevő rendelkezik a szakmai vizsga teljesítéséhez szükséges kompetenciákkal.

 iskolai rendszerű szakképzés esetében az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.

2. Vizsgaforma, vizsgarészek:

írásbeli vizsga

szóbeli vizsga

gyakorlati vizsga

3. Vizsgatárgyak, vizsgarészek

Vizsgatárgy

Évfolyam

Írásbeli

Szóbeli

Gyakorlati

Magyar nyelv

 

X

X

 

Magyar irodalom

 

X

X

 

Matematika

 

X

X

 

Történelem

 

X

X

 

Idegen nyelv

 

X

X

 

Informatika

 

 

X

X

Biológia

 

X

X

 

Fizika

 

X

X

 

Földünk és környezetünk

 

X

X

 

Kémia

 

X

X

 

Ének-zene

 

X

X

 

Testnevelés és sport

 

 

 

X

Rajz és vizuális kultúra

 

X

X

 

Mozgókép és médiaismeret

 

X

 

 

Technika és életvitel

 

X

 

X

Hittan

 

 

X

 

Filozófia

 

 

X

 

Szakmacsoportos alapozó ism.

9.

X

 

 

Szakmacsoportos alapozó gyakorlat

9.

X

X

 

Szakmacsoportos alapozó ism.

10.

X

 

 

környezetvédelmi alapismeretek

11-12.

X

X

 

Vízgazdálkodási alapismeretek

11-12.

X

X

 

Jogi és szagigazgatási ismeretek

1/13.

 

X

 

Biztonságtechnika

1/13.

 

X

 

Hidrológia-hidraulika

1/13.

X

 

 

Gépészet automatika

1/13.

 

X

 

Analitika és hidrobiológia

1/13.

 

X

 

Résztervezés

1/13.

X

 

 

Építési ismeretek

1/13.

 

X

 

Vízkárelhárítás

1/13.

X

X

 

Területi vízgazdálkodás

1/13.

 

X

 

Települési vízgazdálkodás

1/13.

 

X

 

Szakmai idegen-nyelv

1/13.

 

X

 

Szakmai számítások

1/13.

X

 

 

Gyakorlatok

1/13.

 

 

X

Analitika

2/14.

 

X

 

Környezettechnika

2/14.

X

X

 

Környezetet terhelő technológiák

2/14.

 

X

 

Környezet-gazdaságtan

2/14.

 

X

 

Jogi és szakigazgatási ismeretek

2/14.

 

X

 

Szakma-specifikus ismeretek

2/14.

X

X

 

Gépészeti alapismeretek

2/14.

 

X

 

Gyakorlatok

2/14.

 

 

X

4. Vizsgaidőszakok:

 javítóvizsga: augusztus 15. – augusztus 31. között

 osztályozó vizsga: a tanév helyi rendjében meghatározott két időszakban

Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát.

5. Jelentkezés a vizsgákra:

 A tanuló a tanév helyi rendjében meghatározott időpontig, az iskolában beszerezhető formanyomtatványon jelentkezhet vizsgára (kiskorú tanuló esetén a gondviselő aláírásával).

 A diák tájékoztatást kap a vizsga időpontjáról, helyéről, a vizsgarészekről, továbbá a vizsgával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségről (felülbírálati kérelem, törvényességi kérelem, független vizsgabizottság előtti vizsga).

Jelentkezés független vizsgabizottság előtti vizsgára

 osztályzat megállapítás céljából

a tanuló – kiskorú tanuló szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig ill., ha engedélyt kapott osztályozó vizsgára, akkor az engedély megadását követő 3 napon belül jelentkezhet az iskola igazgatójánál.

javítóvizsga céljából

a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül (lásd: 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 22.§ 2,3. pont) kell a kérelmet benyújtani az iskola igazgatójához.

6. A tanulmányok alatti vizsgák rendje

A vizsgák témaköreit írásban kapja meg a diák a vizsgára jelentkezést követően a vizsgát szervező igazgatóhelyettestől.

 osztályozó vizsgák esetén az első félév anyagából októberben, a 2. félév anyagából februárban

 javítóvizsga esetén júniusban, az osztályozó konferenciát követően

(A szaktanár a témakijelölést 3 pld-ban készíti el a diák, a munkaközösség-vezető, és az igazgatóhelyettes részére.)

Az írásbeli vizsgák rendje:

Az írásbeli vizsga feladatlapját a szaktanár készíti el, nyomtatott formában és a vizsgát szervező igazgató-helyettesnek adja át legkésőbb az írásbeli vizsgát megelőző napon. A vizsgateremben egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat. Az ülésrendet a felügyelő tanár jegyzőkönyvben rögzíti. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről a tanulók maguk gondoskodnak. Az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc, magyar nyelv és irodalomból 60 perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsga szervezhető. Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható.

A szóbeli vizsgák rendje

Matematikából, aki az írásbeli vizsgán eléri a 30 %-ot, nem tesz szóbeli vizsgát. A szóbeli vizsga tételeit (kérdéseit) a szaktanár állítja össze és a vizsgabizottság elnökének adja át legkésőbb a szóbeli vizsgát megelőző napon. A szóbeli vizsga nem nyilvános. A szóbeli vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt történnek. A szóbeli vizsgán a tanulók 3-4 fős csoportokban folytatólagosan, szünet közbeiktatása nélkül vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására gondolkodási időt kap. Ezt követően válaszát 10-15 percben önállóan fejti ki. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Egy napon legfeljebb három szóbeli vizsga szervezhető. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik.

A gyakorlati vizsgák rendje

A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.

7. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai

A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. A tanulmányok alatti vizsgák nem nyilvánosak. A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javító vizsga esetén a középiskolai bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni az osztályfőnöknek. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti.

8. A vizsgák értékelése

Az írásbeli vizsgák értékelése az alábbi egységes osztályozás szerint történik:

• 0 – 29 %→elégtelen

• 30 – 49 %→elégséges

• 50 – 69 %→közepes

• 70 – 84 %→jó

• 85 – 100%→jeles

A szóbeli és a gyakorlati vizsga értékelése egyetlen érdemjeggyel történik, amelyet a kérdező tanár javaslatára a vizsgabizottság állapít meg. Abban az esetben, ha egy vizsga több vizsgarészből áll, a végső eredmény a vizsgarészekre adott osztályzatok átlagából kell számítani úgy, hogy az írásbeli és a gyakorlati vizsgarész duplán számít.

9. A vizsgák eredményének kihirdetése

A szorgalmi időszak alatt letett vizsgák kihirdetése a vizsga napján történik. Az augusztusi osztályozó, javító és pótlóvizsgák eredményeinek ismertetése a megfelelő záradékkal ellátott középiskolai bizonyítvány kiadásával azonos időben történik. 10. A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább 1 héttel az igazgatóhelyettes értesíti (szóban) az érintetteket. A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke (amennyiben nem vizsgabizottsági tag) tanácskozási joggal vehet részt. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni! A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti dokumentumba betekinthet. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők.

Szintfelmérő

1. A vizsga célja, formája

A nyelvi előkészítő osztályok a kilencedik évfolyamon – tekintettel a kiemelt óraszámra – angol vagy német nyelvből félévkor és év végén számot adnak a tantervi követelmények elsajátításáról. A szintfelmérés mindkét alkalommal írásbeli és szóbeli vizsgán történik.

2. Vizsgaidőszakok:

• Írásbeli vizsga: minden év január és június első hetében

• Szóbeli: az írásbeli vizsgát követően január és június első hetében

3. A szintfelmérő vizsgán nyújtott teljesítmény minősítése

A vizsgázó írásbeli és szóbeli teljesítményét a lehetséges összpontszám százalékában határozzuk meg úgy, hogy az írásbeli 70 %, a szóbeli 30 %-ban kerül beszámításra.

Az osztályzatokat az alábbi skála alapján alakítjuk ki:

• 0 – 39 %→elégtelen

• 40 – 54 %→elégséges

• 55 – 69 %→közepes

• 70 – 84 %→jó

• 85 – 100 %→jeles

4. A vizsga leírása

A vizsga a nyelvi előkészítő évfolyam anyagára épül, írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga négy része: a nyelvtani feladatlap, íráskészség, olvasott és hallott szövegértést tesztelő feladatlap. A szóbeli vizsga témakörei a tankönyv alapján állnak össze.

5. A vizsga helye a Szent László ÁMK-ban való tanulás rendszerében

a) A szintfelmérő vizsgán elért eredmény (érdemjegy) bekerül a naplóba és a félévi, illetve az év végi osztályzatba súlyozottan számít bele, azt legfeljebb egy jeggyel módosíthatja.

b) Ha az éves munka elégséges, de a szintfelmérő vizsga elégtelen, a tanuló év végi érdemjegye is elégtelen. Ebben az esetben a tanuló a tanulmányait az intézmény más iskolatípusában folytathatja tovább.

Kritériumvizsga

1. A vizsga célja, formája

A középiskola valamennyi tanulója számára kötelező a helyi kritériumvizsga letétele. A kritériumvizsga célja az, hogy a tanuló az érettségi vizsgához hasonló vizsgahelyzetben adjon számot arról, milyen mértékben sajátította el a helyi tantervben a 11. évfolyam elején a továbbhaladás feltételeként megfogalmazott kompetenciákat. A felkészülés során a tanuló rendszerezze tudását és ismételje át az eddig tanultakat.

2. Vizsgaforma

A helyi kritériumvizsga formája írásbeli és szóbeli.

3. Vizsgatárgyak

A tanulók három kötelező érettségi tantárgyból tesznek helyi kritériumvizsgát:

  1. matematikából,
  2. magyar nyelv és irodalomból vagy történelemből
  3. egy idegen nyelvből (a tanuló választása szerint, a két tanult nyelv egyikéből).

A helyi kritériumvizsga részletes tematikáját minden év május 31.-ig nyilvánosságra kell hozni és ismertetni kell a 10. évfolyamos tanulókkal..

4. Vizsgaidőszakok:

– Írásbeli vizsga: november hónapban

– Szóbeli: írásbeli vizsga után november hónapban

5. Jelentkezés a vizsgákra

A helyi kritériumvizsga jelentkezési határideje minden tanév szeptember 15.-e.

6. A vizsga leírása

A helyi kritériumvizsga írásbeli és szóbeli feladatokból áll.

7. A helyi kritériumvizsgán nyújtott teljesítmény minősítése

A vizsgázó írásbeli és szóbeli teljesítményét a lehetséges összpontszám százalékában határozzuk meg, 
Matematikából, aki az írásbeli vizsgán nem éri el a 30 %-ot, kötelezően szóbeli vizsgát tesz; a többi tanulónál választható a szóbeli vizsga. Ez esetben a szóbeli lehetséges pontszáma hozzáadódik az írásbeli pontszámához, és az összpontszám százaléka alapján kap osztályzatot a vizsgázó.
A szóbelin elérhető maximális pontszám az írásbeli elérhető maximális pontszám fele.
Az osztályzatokat az alábbi skála alapján alakítjuk ki:

  • 0 – 29 %→elégtelen
  • 30 – 49 %→elégséges
  • 50 – 69 %→közepes
  • 70 – 84 %→jó
  • 85 – 100%→jeles

8. A vizsga helye a Szent László ÁMK-ban való tanulás rendszerében

A kritériumvizsgán elért eredmény (érdemjegy) bekerül a naplóba és a félévi, illetve az év végi osztályzatba súlyozottan számít bele, azt legfeljebb egy jeggyel módosíthatja.

 
 
 

Szent lászló Ámk

Kapcsolat

6500, Baja Katona J. u. 3.

Tel.:79/523-770

amk@sztlaszlo.hu

Scroll to Top