7 nap, 3 ország! Németország: szállás – Ausztria: iskola – Svájc: kirándulás
2012. 03. 31-től 2012. 04. 06-ig a harmadik alkalommal megrendezett német táborban töltöttük napjainkat. Kicsit korán indultunk (gyülekező reggel fél 5-kor –nem tudom, kinek az ötlete volt -), de megérte ezért a látványért kicsivel több, mint 12 órát (igazából majdnem 14) utazni. (14 óra= 4 film a buszon, 5 megállás, 6 szendvics, másfél liter valamilyen folyadék és töméntelen chips)
Odaérve boldogan láttuk, hogy milyen gyönyörű helyen van a szállásunk, a Hotel Fuchs. (900 méteren, a hegytetőn még hó, az idei év hómennyisége után inkább oda se néztem) Szállásadóink (Herr és Frau Fuchs) nagyon kedvesek voltak. A reggeli svédasztalos volt, a vacsora változatos és finom. Kóstoltunk német specialitásokat: Frikadellen, Spätzle, Käsekuchen, Schwarzwalder Kirschtorte, hmm, sehr lecker! A szobákhoz külön-külön járt fürdőszoba és TV +egy csocsó az emeleten. Vasárnap és hétfőn Svájcban voltunk, (amiért köszönet az iskola Fenntartójának). Hétfőtől-szerdáig fél 9-től fél 1-ig iskola, majd délutánonként kirándultunk. Voltunk egy Affenbergen Salemben (majmok etetése popcornnal-), Mainaun, a virágszigeten, Lindauban, Neuschwansteinban, a kastélynál (pechünkre köd előttem, köd utánam).
Én remekül éreztem magam ez alatt a 7 nap alatt.
Hári Mária 9.D
-------------------------------------------------------------------------------------------------
Április első keddjének második órája után meglehetősen nagy tömeg fogadta a főépületből az udvarra igyekvő diákokat, ugyanis iskolánk dísztermét – ahová mi szerettünk volna bejutni - birtokba vette öt fiatal színész, hogy bemutassák nekünk tudásukat Kisded játékok formájában.
A történet alapjait tekintve hétköznapi esemény, mégis néhol az emberi reakciók kifejezésére szolgáló elemek szokatlanoknak, ám rendkívül hatásosaknak bizonyultak. Mint például a két helyszín: a park ahol a történet lényege játszódik, valamint a tárgyalóterem, ahol a szereplők visszaemlékeznek arra a napra, amikor a lányt megerőszakolták.
De ahhoz, hogy mindez, amit az előbb leírtam, érthető legyen, adnom kell egy kis betekintést a cselekménybe is. Egyik főszereplőnk Szandra, 14 éves egyedüli gyerek, az anyjával él. Rajta kívül van nekünk még négy srácunk is, akik az ő sulijába járnak. A fiúk felvetik, hogy elmehetne velük motorozni, és persze Szandra örömmel igent mond, hisz ahogy az előadás során többször is említi: Ő nem fél semmitől!
Ám a kétkerekes kaland várat magára, de így sem maradnak szereplőink program nélkül. Megbeszélik, hogy még sötétedés előtt találkoznak a parkban, ahonnan majd az éj beköszöntével elindulnak a víztoronyhoz szalonnát sütni. Addig is, hogy eltöltsék az időt, játszanak…
Szandra, csak hogy imponáljon a fiúknak, gyakorlatilag minden kérésüket teljesíti. Ez valamelyest érthető is, hisz a lány nem igazán tartozik sehová sem, nincsenek barátai. Így, csak hogy megtartsa a négy haver rokonszenvét, bizonyítani akar. Először persze csak pár sör, tánc és egyéb „csip-csup” dolgokban, melyekről az egyik fiú – Géza – igencsak le akarja beszélni több-kevesebb sikerrel, hisz a lány unszimpátiáját már az iskolában is elnyerte.
Ám a történet előrehaladásával egy szerelmi háromszögben találjuk magunkat. Ugyanis az igencsak aggódó Géza szemlátomást kedveli Szandrát, aki bizony az amolyan „bandavezér” Krisztiánhoz vonzódik. A megsértett Géza józan esze felmondja a szolgálatot és megtörténik a baj…
A cselekmény sajnos napjainkba is átültethető. Valószínűleg épp ezért zúdult számtalan kérdés a szereplőkre az előadás után. Persze ők szívesen válaszoltak, és eloszlatták bennünk a feltámadó kételyeket.
Az előadás és a beszélgetés végeztével sajnos a hetedik óra meg lett tartva, így mindenki arra ment, amerre a következő órája volt, na meg amíg elgémberedett tagjai engedték. A zsibogó végtagjaim mellett is úgy éreztem, s érzem a mai napig is, hogy az ott töltött idő nem ment veszendőbe, és csak megköszönni lehet a tanárnőnek, hogy megteremtette nekünk a lehetőséget, hogy ezt az előadást végig nézzük.
Nagy Olga 10.B
-------------------------------------------------------------------------------------------------
2012. április 3-án az iskolánkban bemutattak egy színdarabot Kisded játékok címmel, amit a Koma Társulat adott elő. Egy órán keresztül csodálhattuk az öt színész elképesztő műsorát! Az előadás igaz történetet mutat be, amiben négy tizenhét éves fiú megerőszakolt egy tőlük sokkal fiatalabb, tizennégy éves lányt. A színdarab megpróbálja megvizsgálni a történteket mind az öt szereplő szemszögéből. Választ nem ad, inkább gondolkodásra késztet a másik iránti tiszteletről és megértésről. Szereplők: Guary Szandra, Egger Géza, Kovács Krisztián, Kroó Balázs és Lőrincz Sándor.
A szereplőket a való életben is így hívják. Három évet ölel át az előadás, hiszen a bírósági tárgyalás is három éven át tartott.
A fiatal lány, Szandra egyedül üldögélt elmerengve a gondolataiban, mikor az egyik srác, Géza furcsa természetével szóba elegyedett vele. Régóta ismerték ők már egymást, szinte gyermekkoruk óta, de a barátságuk nem felhőtlen volt. A srác részéről talán több is volt, mint puszta barátság, de ezt nem mutatta kifelé a világnak. A beszélgetés közepette megjelentek a helyszínen a fiú igazinak mondott barátai, Krisztián, Sanyi és Balázs, majd beszálltak a csevejbe. Ők viszont a lány felé nem rosszindulatú megjegyzéseket közöltek, hanem teljesen mást. Meg is találták a közös hangot alig pár perc után, hiszen Szandra kezébe egy motoros újság volt, amit lelkesen lapozgatott. Élete nagy álma az volt, hogy egyszer saját motorja legyen. A társaság másik részének pedig mindenkinek volt már. Szó szót követett, mikor egyszer csak Krisztián elhívta magukkal a lányt a közeli tv toronyhoz szalonnát sütni. Egy kitétel volt, hogy csak sötétben mehetnek oda. A naiv kislány első szóra beleegyezett egy akkor még barátinak hitt esti sütögetésbe. Úgy érezte, végre valahova befogadják őt is egy barátnak. A cselekmény már ekkor két szálon fut, hiszen a bíróságon történtek is megjelennek pár perc erejéig. Akárcsak a mai fiatalok, úgy ők se hagyhatták ki a sütögetés mellől az alkoholt. A fiúk lelkiismeret-furdalás nélkül kínálták Szandrát sörrel, sőt egy fogadásra is sor került. A fiúk nem hitték el, de a lány be akarta bizonyítani, hogy meg tudd inni egyszerre 3 doboz sört, persze ez sikerült is neki. Balázs, Krisztián, és Sanyi önfeledten elszórakoztak a kislánnyal, Géza viszont nem. Ő tartott attól, hogy mi fog ebből az egészből kikerekedni, és féltette Szandrát, majd ezt a többiek tudtára is adta. A lány naivan elhitte, hogy a 3 fiatal srác csak barátkozni akar vele, és a dolgokról tudomást sem vett, pedig akkorra már tisztában volt mindegyikük azzal, hogy mit is akarnak a lánnyal az éjszaka folyamán. A nagyszájú fiúk csőbe akarták húzni a lányt, és csipkelődni kezdtek vele, hogy biztos kitömi a melltartóját. Szandra hiába próbálta elmagyarázni ennek az ellenkezőjét, nem bírta, így hát tettekkel akarta bizonyítani, tehát levette a melltartóját, hogy kiálljon a saját igaza mellett. Odáig bonyolódott a cselekmény, hogy a fiúk elérték, amit akartak, de csak hármuk. Géza nem volt képes megerőszakolni a lányt. Ezután a bíróságon megy tovább a cselekmény, ahol a négy fiú vallomást tett. Az elején még mindenki tagadta, vagy a másikra fogta, de a végén kiderül minden, az is, hogy Gézán kívül mindenki megtette a szörnyűséget. Ezután fordul a kocka, és Szandra helyére került Géza, Krisztián, Balázs és Sándor. Furcsábbnál furcsább kérdések tömkelege került a lány elé, amire szinte alig bírt válaszolni. " Miért nem tiltakoztál? Miért nem sikítottál?”
Véleményem szerint ez az előadás mindenben más volt, mint a többi megszokott. A színdarab nem egy színpadon játszódott, hanem egy egyszerű tornateremben, a szereplők nem jelmezben, hanem civil ruhában jelentek meg. Ezek a részletek is jelzik az előadás különlegességét. Egy elgondolkodtató történet, amire válaszokat nem kaptunk, hanem következtetni kell, elgondolkodni, és átérezni a lány akkor átélt fájdalmát. Tanulságos, és rádöbbent, hogy igazából milyen is a való élet!
Vida Roxána 12.E
